SZÓLÁDI KULTURÁLIS EGYESÜLET
MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLYA
Alapítók az egyesülési jogról szóló 2013. évi V. tv., valamint a 2011. évi CLXXV. és a 2011. évi CLXXXI. törvényben foglalt követelmények szerint módosítják a Szóládi Kulturális Egyesület alapszabályát.
I.
AZ EGYESÜLET ADATAI
1. Az Egyesület neve: Szóládi Kulturális Egyesület
Az Egyesület angol neve: nincs
Az Egyesület rövidített neve: SZKE
Az Egyesület székhelye: 8625. Szólád, Kossuth L.u. 32.
3. Az Egyesület célja: kulturális, sport és szabadidős tevékenység szervezése, település szépítés és fejlesztés, együttműködés a helyi társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, önkormányzattal az előző célok megvalósítása érdekében, az oktatási, nevelési tevékenység támogatása, segítése, idős, beteg emberek részére való segítségnyújtás, ami történhet otthonukban, orvoshoz, egészségügyi intézményekbe való elszállítás, haza szállítás, gyógyszereik, egyéb szükségleti cikkek beszerzésében segédkezés.
Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.
Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.
Az Egyesület sem közvetlen, sem közvetett politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az Egyesület besorolási kategóriája: civil szervezet.
4. Az Egyesület feladatai:
- Szólád kulturális, sport és szabadidős tevékenységének javítása, szervezése
- Nevelés, oktatás, képességfejlesztés támogatása
- Ismeretterjesztési tevékenység szervezése
- Az Egyesület célkitűzéseinek minél jobb, hatékonyabb teljesítése, megvalósítása.
- Idős, beteg emberek részére való segítségnyújtás
5. Az Egyesület által végzendő tevékenység:
1. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
2. kulturális tevékenység,
3.
sport, a
munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében
megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
4. idős, beteg emberek részére segítségnyújtás,
II.
A TAGSÁGI VISZONY
Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.
6.Az egyesületi tagság formái:
a) rendes tagság,
b) tiszteletbeli tagság,
c) pártoló tagság.
a.) Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát, célját elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz, – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.
A belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségéhez kell benyújtani. Az Elnökség a tagfelvételi kérelemről 30 napon belül határoz, döntését írásban, az átvételt igazolható módon közli az érintettel. Elutasító döntéssel szemben a közléstől számított 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni a közgyűlés felé, amely a következő ülésen határoz a jogorvoslati kérelemről. Pozitív döntés esetén, a tagsági jogviszony első fokon az elnökség, másodfok esetén a közgyűlés döntésével létesül. Az Egyesület rendes tagjává választásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.
Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.
Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;
b) a közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehetnek,
c) a közgyűlésen felszólalhatnak, kérdéseket tehetnek fel, javaslatokat, észrevételeket tehetnek,
d) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
e) bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
f) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
g) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
h) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
c) az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét;
d) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
e) rendes tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
b). Tiszteletbeli tagság:
Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a személy, aki Szólád területén az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.
A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, az alapszabályt nem köteles betartani, tagdíjat nem fizet, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
Tiszteletbeli tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).
c.) Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (a 2011. évi CLXXV. tv. 4.§ (5)bekezdés) aki, illetőleg, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.
A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem fizet, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
7. A tagsági jogviszony megszűnése 3:68.§
(1) A tagsági jogviszony megszűnik
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.
(2) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
3:69. § [A tagsági jogviszony felmondása]
(1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
(2) A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.
Nem lehet az egyesület tagja az a személy, aki nem felel meg a Ptk. 3:70.§ (1) bekezdés b.)
pontjában foglaltaknak.
3:70. § [A tag kizárása]
(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát , vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag, vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
(3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.
III.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
8. Az Egyesület szervei
Az Egyesület testületi szervei:
a) Közgyűlés
b) Elnökség
Az Egyesület tisztségviselői:
a) elnök
b) alelnök
c) elnökségi tag
9. A Közgyűlés
A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet.
A Közgyűlést össze kell hívni, ha
- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
- az egyesület céljainak elérése veszélybe került,
- az egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri,
- a közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a közgyűlés meghívójában szerepel.
A Közgyűlést a Ptk. 3:71.§ (1) bekezdés d.) pontjában rögzítettek szerint, az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább harminc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról, helyéről leírást kapnak, illetve a meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek (jegyzőkönyvvezető megválasztása, hitelesítők száma, személye és a jegyzőkönyv tartalmi elemeit), valamint a határozatok kihirdetésének a szabályait.
Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az egyesület tagjai a közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele részt vesz. Döntéseit a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
3:73. § [A közgyűlés ülésezése]
(1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.
(2) A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály, vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörét a Ptk. 3:74.§ rögzíti:
A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály elfogadása, módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése
A határozathozatal szabályozásánál a Ptk.3:76.§ (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint az alapszabály módosításához a jelenlévő tagok ¾-es szótöbbségi határozata szükséges, ugyanakkor az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szótöbbsége szükséges.
A határozatképesség megállapításánál a Ptk.3:18.§ (2) bekezdésében foglaltak az irányadók, mely kimondja, hogy ha egy tag, vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A megismételt közgyűlés tekintetében kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg. A résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza. Az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni.
Az egyesület más egyesülettel való egyesülésről, szétválásról és megszűnésről csak akkor határozhat, ha azon a tagok több, mint fele részt vesz.
A Közgyűlésen az elnök akadályoztatása esetén az alelnök elnököl.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen - az elnök által felkért - két tag hitelesít.
A Közgyűlés határozatait az egyesület székhelyén, a tagok által hozzáférhető helyen kell kifüggeszteni, illetve a tag által erre a célra megadott e-mail címre kell megküldeni.
3:19. § [Határozathozatal]
(1) A tagok, vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja, vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
(3) A tagok, vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű, vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
Az Egyesület a Kistérségi Televízión keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
10. Az Elnökség
Az Elnökség tagjai a közgyűlés által választott elnök, az alelnök, egy elnökségi tag. Az alapszabály értelmében tehát háromtagú elnökség működik az egyesületnél.
Az elnökség döntéseiről határozatot hoz, tevékenységéről éves beszámolót készít.
A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályait, valamint a vezető tisztségviselők titoktartási és felvilágosítási kötelezettségét a 2013. évi V. tv. (Ptk. 3:22.§ és 3:23.§. ) rögzíti.
3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
3:23. § [Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség]
(1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.
A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
(2) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
A Ptk.3:78 § (3) bekezdése szerint az elnökség a határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Ha a háromtagú elnökségből két fő jelen van, tehát az elnökségi ülés határozatképesnek minősül, akkor csak egyhangú szavazattal lehet érdemi döntést hozni, mert az elnök (levezető elnök) szavazatának döntő jelentőséget tulajdonítani nem lehet. Az elnök szavazata ugyanannyit jelent, mint más tag szavazata. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak.
Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
11. Az Elnökség feladatai:
a) ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;
b) az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;
c) tagfelvételi kérdésekben dönt első fokon;
d) befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
e) a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz;
f) javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására.
Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.
12. Az Egyesület tisztségviselői
A vezető tisztségviselők felelősségére, illetve a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:24.§ és 3:25.§ írja elő.
3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége]
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
3:25. § [A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése]
(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
h)ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.
(2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez, vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
(4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével, vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Az Egyesület tisztségviselői: az elnök, az alelnök, egy elnökségi tag. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja, mely az Egyesület legfőbb szerve.
Az elnök megbízatása a megválasztás napjától négy évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre egy alkalommal újra megválasztható.
13. Az elnök feladatai:
a) az elnökségi ülések levezetése,
b) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
c) az Egyesület működésének irányítása,
d) utalványozási jog gyakorlása,
e) félévente egyszer az elnökséget összehívja írásban igazolható módon,
f) össze kell hívnia az elnökséget, ha a hatáskörébe utalt kérdésekben kell döntést hoznia
g) képviseli önállóan az Egyesületet,
h) kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol,
i) kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait,
j) vezeti az egyesület tagnyilvántartását,
k) az elnökség és a közgyűlés döntéseit határozatba foglalja,
l) vezeti a határozatok tárát, illetve őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket.
Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti.
Az elnökség tagjai díjazásban nem részesülnek.
14. A felügyelő bizottság
3:26. § [A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága]
(1) A tagok az alapszabályban három tagból álló felügyelőbizottságot hoztak létre azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.
(2) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
(3) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
(4) Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
(5) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
3:27. § [A felügyelőbizottság működése]
(1) A felügyelőbizottság köteles a tagok, vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
(2) A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
(3) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
3:28. § [A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége]
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
IV.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
15. Az Egyesület vagyoni eszközei
Az Egyesület bevételei:
a) tagdíjak,
Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg. Az éves tagdíjat egy összegben, március 15-ig kell befizetni.
b) az Egyesület rendezvényeinek bevételei
16. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása
Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
17. Az egyesület megszűnésének okait a Ptk.3:48.§ szabályozza
3:48. § [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése]
(1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok, vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
(2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők, vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.
(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
3:84. § [A jogutód nélküli megszűnés okai]
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
3:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]
(1)13 Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
3:86. § [A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén]
(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag, vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
(2) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
VI.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.
Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.
Az elnöknek az intézkedéseit a közgyűlés, vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban.
A jegyzőkönyvnek - ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba - tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét.
18. Ezt a módosított alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2016.01.06-án fogadta el.
|
Kelt, Szólád, 2016. 01. 06. |
|
|
|
Nagy Dániel Lászlóné az egyesület elnöke |
|
|
|
|
|
|